Figyelem, figyelem!

Közzétette: | Ekkor: 2017. november 21. | Itt: Gyerekszoba, Kiemelt | 0 hozzászólás

Figyelem, figyelem!

Figyelemzavar – sokan csak legyintenek egyet, ha meghallják a kifejezést. Már megint egy új „találmány”, mint a diszlexia vagy a hiperaktivitás. Holott e probléma sok kisgyermek és felnőtt életét megkeseríti, ám ha időben észreveszik, rengeteg későbbi kudarc, nehézség megelőzhető.

 Ébren töltött időnkben állandóan ingerek sokasága vesz körül minket: az utcán haladva halljuk a forgalom zaját, a járókelők beszélgetéstöredékeit, látjuk a reklámtáblák szövegét, megcsapja orrunkat egy étterem illata – mi pedig közben céltudatosan haladunk a tervünk szerint, ha pedig eltérünk tőle, mérlegeljük döntésünket. Agyunk eközben folyamatosan segít: szelektál a minket körülvevő ingerek között, és kizárja a számunkra lényegteleneket. Ezért van, hogy a szobában az óra ketyegését már nem halljuk, és ezért tudnak sokan forgalmas utak melletti lakásokban is békésen aludni. De emiatt vesszük észre azokat a tárgyakat, helyzeteket is, amelyek épp foglalkoztatnak minket, például ha egy autótípus iránt érdeklődünk, döbbenten állapítjuk meg, mennyi ilyen termett hirtelen az utakon. Addig is ugyanannyi volt, csak nem volt fontos számunkra, így az agyunk nem jegyezte fel őket.

Ez a funkció az, ami a figyelemzavarral élők agyában nem működik. Számukra egyformán fontosnak tűnik a tücsök ciripelése, a közeledő vonat dudálása és a megcsörrenő telefon hangja is. Agyuk minden információt rögzít, így folyamatosan túlteljesít, miközben ők képtelenek egy dologra koncentrálni, hiszen minden inger elvonja a figyelmüket. Ettől pedig túlmozgásosak vagy rendkívül fáradékonyak lesznek.

Hol jár az eszed?

Ez a működési zavar óvodáskorban még kevésbé tűnik fel, hiszen egy ekkora gyermeknek életkori sajátossága a csapongó figyelem. Kisiskolásként szokott először jelentkezni a probléma, amikor az elsős-másodikos nem képes koncentrálni, nem tudja megoldani az egyébként teljesen érthető feladatot, nem engedelmeskedik a felszólításoknak – hiszen épp egy légy röpködött a teremben, valaki kopogott a ceruzájával, a szél meglengette a függönyt. Amikor pedig ezért kérdőre vonják, nem érti a helyzetet: nem is rémlik neki a felszólítás, azt pedig végképp nem tudja, kinek mi a baja vele.

A figyelemzavar (ADD, vagyis attention deficit disorder) sokszor hiperaktivitással is együtt jár – erre utal az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder) kifejezés –, de nem minden esetben. „A hiperaktivitás nélkül jelentkező figyelemzavar valószínűleg a legtöbb gondot, és szülőnek, diáknak egyaránt a legtöbb fájdalmat, szenvedést okozó tanulási probléma, hiszen a mindennapi gyakorlatban nehezen különíthető el a lustaságtól, a motiváció hiányából fakadó »szándékos« figyelmetlenségtől. Az ilyen gyerek ugyanis képtelen annyi időt tölteni a feladata mellett, mint társai. Folyton »elkalandozik«, feladatáról jelentéktelen ingerekkel elterelhető, és ha a szülő a tankönyvhöz kényszeríti, érezhető, hogy perceken belül »nincs jelen«: csak ül, olvassa a könyvet, és észre sem veszi, hogy már régen »máshol jár«” – írja dr. Ranschburg Jenő a Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban című könyvében.

Kézzel-lábbal

A probléma egyébként nem csupán gyerekeket érint, felnőttek is kénytelenek együtt élni vele. Náluk jellemző tünet lehet például a gyakori munkahelyváltás, mert épp az első időszak alatt, amíg beletanulnának a munkába, fokozott figyelemre lenne szükségük, amelyet már egy fénymásolóhang vagy egy háttérbeszélgetés is nagyban megnehezít. Így aztán sok esetben el sem jutnak a próbaidő végéig.

Nagyon fontos, hogy a szülők, pedagógusok a tünetek láttán gyanút fogjanak, és időben felismerjék a problémát, mert ezzel rengeteg későbbi tanulási vagy magatartási nehézség megelőzhető. Ma már számos fejlesztési lehetőség áll rendelkezésre, így a probléma jó eséllyel orvosolható. Van olyan iskola is, ahol a pad alatt egy biciklipedálon tekerhetnek a gyerekek óra közben – igaz, ez még csak külföldön létezik. De talán hamarosan ide is elérnek a pad alatti biciklik… Sokszor egészen hétköznapi ötletek is segíthetnek: egy ismerősöm például labdázás közben tanult a kisfiával, passzolgatás közben magyarázta el neki a matekot, így ugyanis a fiú agya képes volt kizárni a zavaró tényezőket. És van, akinek könnyebb verset, szavakat tanulnia úgy, hogy közben fel-alá sétál a szobában, vagy rajzolgat.

Egy jó pedagógus azzal is sokat tehet a figyelemzavarral küszködő gyerekekért, hogy időnként megbízza őket egy-egy fontos feladattal, például egy kis csoport vezetésével. Valószínűleg azt fogja tapasztalni, hogy szárnyakat kapnak: ezek a gyerekek ugyanis gyakran született vezetők – rendszerint sikeres vállalkozók, cégvezetők válnak belőlük.

Mészáros Johanna

Megjelent a Family 2017/3 számában.

Válasz írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.