Mit tehetünk, ha mérgező munkahelyen dolgozunk?
Sokan kerülnek olyan helyzetbe a munkahelyükön, hogy úgy érzik, napról napra elviselhetetlenebb a nyomás. Teljesíthetetlen elvárások, problémás kollégák vagy kiszámíthatatlan, zsarnok főnök nehezíti a mindennapjaikat. De valóban el kell-e viselnünk a mérgező embereket és a romboló környezetet? Hogyan élhetjük túl ezeket a szituációkat, és mikor jön el a pillanat, hogy kimondjuk: elég volt?
Anna már akkor valahogy furcsán érezte magát, amikor első alkalommal lépett be az irodába. A munkahely a karrierje szempontjából ideálisnak tűnt: jól csengő márkanév, milliárdos forgalmú hazai vállalat, magas fizetés kecsegtető juttatásokkal. De a leendő főnökével való első beszélgetés nem volt túl biztató: kedvesnek tűnő, mégis hamisan csengő szavak, humornak álcázott gunyoros megjegyzések – mindez kedvetlen, letargikus munkatársak gyűrűjében. Végül mégis igent mondott. Maradt. Három évig. Amíg testileg és lelkileg teljesen ki nem merült az állandó stressztől…
A főnöke lekezelő megjegyzései mindennapossá váltak, számolatlanul ömlött az asztalára az újabbnál újabb – többnyire az ő szakterületétől és tudásától messze elmaradó – feladat. Bár mindennap késő estig az irodában rostokolt, elismerésre nem számíthatott. A részlegvezető folyamatosan éreztette, hogy a beosztottak csak „alsóbbrendű” feladatokra alkalmasak, „felfelé” pedig azt kommunikálta, hogy minden jó eredmény egyedül az ő érdeme, minden, a részleget érintő veszteség vagy sikertelenség pedig a beosztottak hibája. Egy nap a szokásos megalázó reggeli eligazítást követően Anna elkapta kiviharzó főnöke kezéből a kilincset, és számára is meglepő higgadtsággal, kristálytisztán elmondta neki, amit az elmúlt évekről, a vezetési stílusáról, az osztály működési problémáiról gondolt. Ott helyben felmondott. Soha olyan megkönnyebbülést nem érzett, és mintha akkor a főnöke arcán a meglepettség mellett a találkozásuk óta először egy pillanatnyi elismerésféle is átfutott volna…
Ismerjük fel a figyelmeztető jeleket!
– A mérgező szervezeti légkörre az állandósult konfliktus, a lelkesedés és bizalom hiánya, a félelem, a harag jellemző. Az ilyen munkakörnyezetben az embereket többnyire nem a valós teljesítményük alapján ítélik meg, nem kapnak elismerést. Gyakoriak a teljesíthetetlen elvárások, a munka tempója és mennyisége irreális, felborul a munka-magánélet egyensúly, kódolt a hibázás vagy a kiégés lehetősége – mondja Bódog Norbert, az egyik legnagyobb nemzetközi szervezetfejlesztő vállalat, a FranklynCovey Magyarország eredményességfejlesztési tanácsadója. – Megfigyelhetők terrorizáló, gyakran cinikus, autokrata vagy éppen konfliktuskerülő, inkompetens vezetők, nem ritka a bűnbakkeresés, a rossz információáramlás. A negatív légkör hatására a cégen belül is megjelennek a diszfunkcionális kapcsolatok: a klikkesedés, a nem őszinte kommunikáció, a pletykálkodás, a destruktív kritizálás.
A tapasztalatok szerint a negatív környezetre az emberek úgy reagálnak, mintha valós veszélyhelyzetben lennének, és választaniuk kellene a harc és a menekülés között. Gyengül az immunrendszerük, így könnyebben megbetegszenek, és gyakrabban fordulnak elő a stresszel kapcsolatos szervi és mentális megbetegedések is, mint például emésztő- és mozgásszervi problémák, magas vérnyomás, pánikrohamok, depresszió, autoimmun betegségek. Ráadásul a munkahelyi stressz hatásai nemcsak a dolgozók testi és lelki egészségét veszélyeztetik, hanem családi életükre, a személyes kapcsolataikra is kihatással vannak.
Okok a háttérben
Egy felmérés szerint a munkavállalók 53 százaléka számára a káros stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot. Magyarországon pedig évente körülbelül 440 milliárd forintnyi érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős.
– Bizonyított tény, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek megbecsülik az alkalmazottaikat, jóval kisebb a fluktuáció, kevesebb a betegállományban töltött napok száma, erősödik a munkavállalói és az ügyféllojalitás, sőt ezek a cégek nagyságrendekkel jobb pénzügyi eredményeket érhetnek el. Úgy is fogalmazhatunk: az ösztönző vállalati légkör aranyat ér – hangsúlyozza szakértőnk.
A mérgező hangulat kialakulásának hétterében több ok is állhat: alkalmatlan vagy képzetlen vezetők, gazdasági nyomás, rossz döntések vagy akár személyes problémák, belső viszály. De gyakran derült égből villámcsapás is lehet a munkakörnyezet kedvezőtlen változása: akár jól működő szervezetek esetében is előfordul, hogy például egy cégfelvásárlást követően megváltoznak a vezetés prioritásai, vagy egy adott posztra alkalmatlan vezető kerül. Néha ugyanis egyetlen felsővezető képes lerombolni egy hatékonyan működő szervezetet.
Tippek a túléléshez
Az élet túl rövid ahhoz, hogy egy ilyen esetben a végsőkig kitartsunk. Minden élethelyzet más és más, ezért magunknak kell mérlegelnünk, hogy az adott szituációban a biztos havi fizetés vagy a mielőbbi kilépés-e a célravezetőbb. Gary Chapman, Paul White és Harold Myra Mérgező munkahelyek című könyve számos jó tanácsot, túlélési stratégiát kínál:
- Mérjük fel, hogy az adott munkahely milyen hatással van ránk. Ha már a testünk is „jelez”, egészségünk védelmében fontoljuk meg, hogyan tudnánk mielőbb változtatni.
- Egy jó ismerős vagy karriertanácsadó, mentor segíthet, hogy új szemmel lássuk a helyzetünket és a lehetőségeket.
- Tudatosítsuk saját határainkat és értékrendünket! Meg kell tanulnunk ezt higgadtan és világosan kifejezésre juttatni és kiállni mellettük.
- Ne akarjunk bosszút állni! Egy kínai mondás szerint a bosszúálló két sírt ás meg – az egyik a sajátja.
- Mindennap szánjunk időt az álláskeresésre!
- Fejlesszük azon készségeinket, amelyek a következő pozícióban hasznunkra lehetnek.
- A szakmai önéletrajzunkat folyamatosan frissítsük.
- Lehetőleg ne égessük fel magunk mögött a hidakat – könnyebben találunk új állást, amíg alkalmazásban vagyunk.
- A mérgező hozzáállást ellensúlyozzuk hálás lelkülettel és mások megbecsülésével. Akik hálatelt szívvel élik mindennapjaikat, jobb kapcsolatban vannak a körülöttük élőkkel, kevésbé szenvednek depressziótól, fizikailag is egészségesebbek, és kevésbé vannak kitéve a kiégés veszélyének.
- Kezeljük a stresszt testmozgással és a közeli barátainkkal töltött kikapcsolódással.
- Vegyük ki a szabadságunkat, menjünk el hosszú hétvégékre! Fektessünk hangsúlyt az egészséges életmódra, a feltöltődésre, olyan elfoglaltságra, amelyet élvezünk.
- Szükség esetén ne habozzunk segítséget kérni!
Ha pedig úgy érezzük, nincs tovább, ne értékeljük kudarcnak, hogy nem sikerült a cég embertelen és irreális elvárásainak megfelelnünk. Tekintsük ezt fontos élettapasztalatnak, amely később segíthet, ha még egyszer hasonló helyzetbe kerülnénk.
Family 2016/4.
A szerzőről
