bezár

„A veszteségeink is megajándékozottakká tehetnek minket”

Avagy hogyan (ne) legyünk boldogtalanok? Egy lány az auschwitzi koncentrációs táborban egy darab áporodott kenyérrel a gyomrában is képes volt felidézni édesanyja mennyei rétesét. Úgy látszik, a boldogság a történelem sötét óráiban is ké...

A pusztában

„Javamra vált a nagy keserűség…” Mindannyian jártunk már a „pusztában”, amikor életünknek egy fontos szakasza lezárult, és helyét az üres, magányos, reménytelen és kilátástalan kietlenség vette át. Vannak emberek, akik hamarabb és...

Ne kívánd!

Gondolatok a megelégedettségről Húsz évvel ezelőtt valahogy sokkal kisebbek voltak az igényei...

Valami új

Most csukjuk rá az ajtót az első digitális tanévre, szülők, pedagógusok egyként lélegezve ...

Szégyelld magad?

„Szégyelld magad!” – egy mondat, amely gyermekkorunktól életünk végéig elkísér bennün...

Mindig ugyanúgy

Hogyan tartanak minket fogságban a hiedelmeink? Lehetnek olyan pillanatok az életünkben, amikor a...

A falakon túl

Boros Lajos és Olga története XC3296 törzsszámon nyilvántartott rabként fogadta be 1993 novem...

A fal

Anyósomnak van egy pici hétvégi háza, ahol tavasztól őszig éli a napjait, és örül az élet...

Anyu

Anyu – állítólag nem ezt a szót mondtam először, de én így szeretnék inkább emlékezni, ...

A mókus

Kutya lenne a legjobb. Nemcsak azért, mert a hűségnél nincsen fontosabb erény, s ez alól nálu...