A tövis
Gyerekkorom egyik legszívfacsaróbb emléke egy orvosi rendelőhöz kapcsolódik. Már hosszú idej...
bezár
„Már nem akarok jó kereszténynek tűnni”
Találkozás Adrian Plass-szal A 37 és ¾ éves „kegyes kétbalkezes”, aki egykor még Bond-fi...
„A veszteségeink is megajándékozottakká tehetnek minket”
Avagy hogyan (ne) legyünk boldogtalanok? Egy lány az auschwitzi koncentrációs táborban egy dara...
A pusztában
„Javamra vált a nagy keserűség…” Mindannyian jártunk már a „pusztában”, amikor élet...
Ne kívánd!
Gondolatok a megelégedettségről Húsz évvel ezelőtt valahogy sokkal kisebbek voltak az igényei...
Valami új
Most csukjuk rá az ajtót az első digitális tanévre, szülők, pedagógusok egyként lélegezve ...
Szégyelld magad?
„Szégyelld magad!” – egy mondat, amely gyermekkorunktól életünk végéig elkísér bennün...
Mindig ugyanúgy
Hogyan tartanak minket fogságban a hiedelmeink? Lehetnek olyan pillanatok az életünkben, amikor a...
A falakon túl
Boros Lajos és Olga története XC3296 törzsszámon nyilvántartott rabként fogadta be 1993 novem...
A fal
Anyósomnak van egy pici hétvégi háza, ahol tavasztól őszig éli a napjait, és örül az élet...