Mire kíváncsiak az állásinterjún?
Ha egy állásra jelentkezve eljutunk odáig, hogy behívnak minket interjúra, az azt jelenti, hogy a legesélyesebbek között vagyunk, nagyjából a top 10-ben. Nem mindegy tehát, hogy a beszélgetésre mennyire felkészülten érkezünk.
Tapasztalataim szerint az álláskeresés során ezt a lépcsőt a legnehezebb megugrani: nem könnyű eljutni a személyes meghallgatásig. Felmérések szerint egy-egy hirdetésre átlagosan harminc-ötven önéletrajz érkezik, de a népszerű szakmákban vagy jó nevű cégek esetében a próbálkozók száma több százra is tehető.
A beszélgetés jellemzően a jelölt szakmai jártasságára, munkatapasztalatának megismerésére, személyiségének a feltérképezésére, valamint az alkalmazás feltételeinek tisztázására irányul, másrészt pedig a munkáltató bemutatására, illetve a konkrét feladat ismertetésére szolgál.
Az interjú többnyire fél-egy órát szokott igénybe venni. A két fél rövid bemutatkozásával és bemelegítő, udvariassági kérdésekkel indul, majd ezek után a jelölt általános bemutatkozása következik. Ilyenkor többnyire néhány mondatban össze kell foglalnia azokat a legfontosabb információkat, amelyekre a munkáltató kíváncsi. Készüljünk fel a „kínos” kérdésekre is: például ha az önéletrajzunkban hosszabb kihagyások vannak, vagy ha a karrierívünkben törés látható, szinte bizonyos, hogy szóba fogják hozni.
1. A bemutatkozás során általában az alábbi kérdések hangzanak el:
* Mutassa be magát tíz percben, beszéljen magáról szabadon!
* Miért abba az iskolába jelentkezett, amelyet elvégzett?
* Hogyan kapta meg az első/előző állását?
* Miért szűnt meg a jogviszonya?
* Mivel foglalkozik jelenleg? Emelje ki az elmúlt fél év legnagyobb kihívását!
* Mit tart kiemelkedőnek eddigi szakmai életútjában? Mire a legbüszkébb?
2. Ezután a motivációs szándékaink feltérképezésére irányuló kérdések következnek:
* Miért szeretne nálunk dolgozni?
* Mi készteti arra, hogy otthagyja jelenlegi állását? Miért akar váltani?
* Mit tart fontosnak a munkájában, mi tudja Önt motiválni a jobb teljesítmény elérése érdekében?
* Ha megkapná az állást, mit tenne először?
3. A munkáltatók általában kíváncsiak arra is, hogy mennyire ismerjük a kiválasztott céget:
* Miért döntött úgy, hogy hozzánk jelentkezik?
* Mit tud a cégünkről? Milyen területeken tevékenykedik?
* Honnan szerzett információkat a pályázattal kapcsolatban?
4. Bizonyos személyiségvonásainkra is igyekeznek rátapintani:
* Hogyan jellemezné magát? Melyek az erősségei, és miben érzi úgy, hogy fejlődnie kell?
* Milyen helyzeteket, szituációkat visel nehezen?
* Milyen kollégának, vezetőnek tartja magát?
* Miért válasszuk Önt? Miért lenne Ön a legalkalmasabb e munkakör betöltésére?
5. A munkáltatók szeretnék azt is tudni, hogy milyen az együttműködési készségünk, azaz hogyan tudunk másokkal együtt dolgozni:
* Hogyan érzi magát hatékonyabbnak: egyedül vagy inkább csapatban? Miért?
* Általában milyen szerepet tölt be egy csoportban?
* Hogyan ad hangot annak, ha más véleményen van, mint a csoport többsége? Mutassa ezt be egy konkrét példán keresztül!
* Ön szerint mi a jó csapat titka, a jó csapatmunka alapja?
6. Az is szóba szokott kerülni, hogy milyen teljesítményszintet várunk el önmagunktól:
* Mi volt az eddigi legnagyobb eredmény, amelyet elért a munkái során?
* Milyen szakmai célokat tűzött ki magának, amelyeket el is ért? Hogyan érte el? Milyen akadályokba ütközött közben, s hogyan küzdötte le őket?
* Milyen célokat szeretne elérni öt éven belül?
* Milyen célokat tűzne ki maga elé, ha a megpályázott munkahelyre felvennék?
A megbeszélés kb. kétharmadánál kerül sor a cég rövid bemutatására és a munkafeladat részletesebb ismertetésére. Az interjú vége felé a jelöltnek is lehetősége van kérdéseket feltenni. Ilyenkor célszerű a munkakörrel, a feladattal kapcsolatban tájékozódni, hiszen ezekből is következtetni lehet az érdeklődésünkre, a szakmai hozzáértésünkre.
Ha az ellátandó feladatot sikerült tisztázni, utána tudakozódhatunk az alkalmazás egyéb feltételeiről (foglalkoztatási forma, napi munkaidő, a munkakezdés napja, felmondási idő az előző munkahelyen, a munkavégzés helye stb.), illetve a kiválasztási folyamat további lépéseiről (lesz-e további interjú, mikorra várható döntés, hogyan fogunk értesülni róla, stb.).
A bértárgyalást mindig az interjú legvégére kell hagyni, amikor már mindkét oldalnak lehetősége volt a másikat megismerni. A javadalmazás témakörénél szerencsésebb, ha hagyjuk, hogy a munkáltató tegyen ajánlatot, ezért lehetőség szerint ne a leendő munkavállaló kezdeményezze ennek tisztázását. Előfordulhat, hogy ezt a témát csak a harmadik körös interjú után hozza szóba a munkaadó, de ha már odáig eljutottunk, érdemes türelmesen megvárni.
Ne álljunk fel úgy az asztaltól, hogy a kapcsolattartás formáját nem tisztáztuk!
Végül egy utolsó gondolat: ne akarjunk mást mutatni az interjún, mint amilyenek ténylegesen vagyunk! Inkább arra törekedjünk, hogy a meglévő pozitív vonásainkat ügyesen kidomborítsuk.
A cikk a Family magazin 2014/3. lapszámában jelent meg.
