Az otthonoktatás alatt végre minden szülő megtudta, milyen okos is valójában a gyereke – legalábbis a vicc szerint. Az viszont biztos, hogy idén a diákoknak (is) egy merőben új helyzetben kellett helyt állniuk. Éppen elég indok ez egy tanév végi, új szokáshoz…
Most, hogy a legtöbb helyen a bizonyítványokat is átadták, elérkezett végre a jutalmazás ideje, ne feledkezzünk meg erről sem (ha már annyi beadandóról nem tettük…). De idén nemcsak a tanulmányokat értékelhetjük, hanem a helytállást, rugalmasságot, kitartást, önfegyelmet is – csupa olyan „tananyagot”, amely számokkal nem mérhető.
Nagyfiunk a tanév végén nemcsak bizonyítványt, hanem egy tanúsító oklevelet is kapott a tanító néniktől, amelyen feketén-fehéren ott áll, hogy ő bizony kiérdemelte a 2. osztályos titulust, és ez egy sor, irigylésre méltó előjoggal felruházza. Többek között azzal, hogy már három gombóc fagyit ehet! Mondanom sem kell, az évzáró után ezt mesélte mindenkinek. Egy szó sem esett a jegyekről, dicséretről, csakis a fagyi volt fontos – azaz talán nem is csak a gombócok száma, hanem az elismerés, amelyet ebből megérzett.
Ha valaki nem kapott hasonló oklevelet az iskolában, még nem késő: jutalmazzuk meg mi az „itthontanulóinkat”! Állhat benne bármi, amiből a kis- vagy nagydiák érzi: nagyra értékeljük az idei, különleges helytállását, akkor is, ha esetleg nem olyan a bizonyítvány, amilyet (ő vagy mi) szerettünk volna. Mert nem a jegyekre fog emlékezni, hanem a gombócokra – azaz az elismerésünkre.
(És ha már úgyis fagyizunk, magunknak is kérjünk ugyanannyit, hiszen idén mi is joggal részesülünk jutalomban.)
A szerzőről
