„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik” – ismerjük, ugye? Már több ezer évvel ezelőtt megállapította a Példabeszédek könyvének írója.
De ismerjük az élményt is, ahogyan rádöbbentünk a „testvérségre”? Eszünkbe jut rögtön néhány név, történet, betegség vagy nehéz helyzet? Ha igen, az nemcsak azt jelenti, hogy igaz barátok, testvérek állnak mellettünk – de az is, hogy volt olyan helyzet, amikor ez kiderült. Az pedig nem napsütötte, idilli nyári délutánokon szokott kiderülni…
Bajba mindenki kerül, de hogy hogyan jön ki belőle, az a barátoktól is függ: megerősödve vagy megtörve. A megerősödésben pedig sokat segítenek azok a barátok, akik éppen ekkor lesznek „kipróbálttá”, „testvérré”. És hiába szeretnénk inkább baj nélkül, tálcán kapni az igaz barátságot, sajnos az a legritkább esetben érkezik így. Sokkal inkább könnyekkel, gonddal, betegséggel. De akire akkor számítani lehet, arra számítani lehet az ünnepen is, a felhőtlen, boldog időkben: abban megbízni is érdemes.
Téged hányan vesznek körül? És te kiket veszel körül? Hány „testvéred” van? Egy ok a hálára, ha sokakra számíthatsz, amikor szükség van rá. És remélhetőleg mások is átélik mellettünk ugyanezt…
A szerzőről
