Barion Pixel
bezár

„Legalább egy jó szót kapnék néha a munkámért…!”

Érdemeink elismerése végett

„Fizetésemelés? Ugyan már, szóba se jöhet! De legalább egy jó szót kapnék néha a munkámért!” – sokunknak ismerősen csengenek ezek a mondatok. Mondhatnánk, magyar betegség, hogy nem dicsérünk eleget, pedig egy Gallup-jelentés szerint az amerikaiak jó része is hasonló gondokkal küzd: közel hetven százalékuk úgy érzi, hogy semmilyen dicséretet vagy elismerést nem kap a munkahelyén.

Mindeközben persze a vezetők legtöbbször úgy vélik, hogy a beosztottaik főként pénzügyi megfontolásokból mondanak fel: keveslik a munkájukért kapott bért. Holott a valóság az, hogy a munkavállalók sokkal többször váltanak munkahelyet azért, mert úgy érzik, hogy nem bíznak bennük eléggé, vagy hogy nem ismerik el őket. Nem véletlen tehát, hogy a megjelenése után hamarosan a sikerlisták élére került A munkahelyi elismerés 5 nyelve című könyv, melyet a neves keresztény pszichológus, Gary Chapman és az üzleti tanácsadóként tevékenykedő Paul White szerzett közösen. A könyvükön alapuló módszert, mely a Motiváció Elismerés Révén (MER) nevet kapta, már magyarországi szervezetfejlesztő szakemberek is sikeresen alkalmazzák. Az egyik ilyen cég a Telos Partners, mely a szerzők által kidolgozott tréningprogrammal is elősegíti az alapelveknek a gyakorlatba való átültetését.

– Egyik kollégánk, akit nagyon érdekelt a motiválás témaköre, vetette föl, hogy a Gary Chapman-féle szeretetnyelvtípusokat munkahelyi viszonylatokban is lehetne alkalmazni. Ezután talált rá a könyvre, és innen jött az ötletünk, hogy le kellene fordíttatni – meséli a magyar nyelvű kötet megszületéséről Balogh Bogdán, a Telos Partners egyik magyarországi vezetője és társtulajdonosa. A szervezetfejlesztő szakember szerint manapság különösen nagy szükség van erre a fajta szemléletre, hiszen a válság miatt sok cég küzd a megszorításokkal, miközben növelnie kellene a hatékonyságát. Számos vállalatnál eddig jobbára csupán a felső vezetés próbált megoldásokat találni erre a helyzetre, ma már azonban kellenek az ötletek a „végeknél” is, vagyis a beosztottaknál. Ehhez olyan környezetet kell teremteni, amely erre ösztönzi a munkatársakat.

Az elismerés találékonyságot szül

Mindemellett egy cég dinamikus növekedésének megvannak a maga „kottái”, mint például a közös cél, a prioritások vagy egymás ismerete, az információk megosztása. Az elismerés ennek a folyamatnak az egyik fontos építőkockája.

– Érdekes megfigyelni – mutat rá szakértőnk –, hogy nem egy nemzetközileg is ismert, sikeres cég kevesebbet fizet a dolgozóinak, mint a hasonló méretű versenytársa, ugyanakkor náluk mégis elégedettebbek az emberek. A bért ugyanis sok vezető egyfajta kompenzációnak tartja, amely mellé nem kell semmi más. Az amerikai szerzőpáros könyve az emberi értéket és az üzleti rációt kapcsolja össze. Az üzletember számára azt üzeni, hogy a túléléshez találékonyságra van szükség, márpedig akit nem ismernek el, nem lesz kreatív, holott ez a tulajdonság nehéz helyzetekben is képes motorizálni a szervezetet.

Egyik ügyfelünknél, ahol a MER módszert alkalmazzák, egy főt el kellett bocsátani, és a csoportvezető a munkatársakra bízta, hogy ki legyen az. Mire az emberei úgy döntöttek, hogy senkit se küldjön el, hanem mindegyikük bérét arányosan csökkentse a szükséges megtakarításnak megfelelő mértékben. Röviddel ezután a csapat növelte teljesítményét, országos értékesítési versenyt nyert, visszakapta eredeti költségkeretét, és így ismét mindenki megkaphatta a teljes fizetését – meséli Balogh Bogdán. Állítja, a sikeres módszerek az üzletben is rendszerint a józan észen alapulnak, esetünkben azon, hogy egymást megismerve, elismerve és együttműködve hatványozottan jobb lehet egy csoport teljesítménye.

 

Számok mögött az ember

Azt hinnénk, hogy egy vezetőnek mindez egyértelmű. A tapasztalatok szerint azonban ők sokszor elsősorban a számokra, a stratégiára fókuszálnak. Emellett érdemes tudatosan odafigyelniük arra is, hogy beszélgessenek a munkatársaikkal, ismerjék meg egymás magánéleti hátterét, és ne fukarkodjanak a mások iránt érzett elismerés és megbecsülés megfelelő kimutatásával sem. Mint megtudtuk, több nagy magyarországi cég is felismerte már ennek jelentőségét.

– A hagyományosan tekintélyelvű szervezeteknél is kezd előtérbe kerülni az emberközpontúság – állítja Balogh Bogdán –, bár a magyar vezetők még így is szkeptikusabbak az átlagnál. A módszer bárhol és bármikor használható, ha az adott közösségben egy alapszintű bizalom működik.

Persze ez a tudás nem csupán a vezetőknek, hanem a munkatársaknak is hasznos lehet. A MER teszt kitöltésével – melyet a könyvben is megtalálható egyedi kóddal bárki elérhet a világhálón – mindenki felmérheti a saját elismerésnyelvét, azaz megtudhatja, hogy mivel lehet a legjobban ösztönözni.

A szakemberek állítják, hogy olykor még egy kifejezetten negatív szemléletű dolgozót is sikeresen lehet motiválni, ha érezheti, hogy emberként elfogadják, megbecsülik és méltányos módon kezelik. Ha például akkor is „rajtakapják”, amikor jól végzi a dolgát, nemcsak akkor, amikor valami hibát ejt – ráadásul a saját elismerésnyelvén közvetítik számára a megerősítést.

Sz. Kiss Mária

Az öt elismerésnyelv

Mindannyiunknak van egy elsődleges és egy másodlagos elismerésnyelvünk. Bár mind az öt formán keresztül szívesen fogadjuk a megbecsülés kifejeződését, igazán ösztönzőnek akkor érezzük, ha az elsődleges nyelvünkön szól hozzánk. Ha a megerősítőnek szánt üzenetek rendre nem ezen a csatornán keresztül érkeznek, akkor sajnos célt tévesztenek, és nem lesz hatásuk ránk.

 

  1. Elismerő szó

Akik ezt a nyelvet beszélik, szeretik, ha írásban vagy szóban megdicsérik őket az elért eredményeikért – persze nemcsak úgy általánosságban, hanem egészen konkrét módon. Vannak, akiknek még ennél is többet jelent, ha nem a teljesítményüket értékelik, hanem valamelyik pozitív jellemvonásukat ismerik el. Akadnak olyanok, akik szeretik, ha nyilvánosan megdicsérik őket, ám olyanok is, akik emiatt kínosan érzik magukat, és jobb szeretik, ha ez négyszemközt történik.

  1. Minőségi idő

Akiknek ez az elismerésnyelvük, azok arra vágynak, hogy legalább egy kis időre érezzék, hogy a főnökük vagy a munkatársaik odafigyelnek rájuk: például ha minőségi beszélgetést folytatnak velük, vagy ha érdeklődnek a hogylétük felől. Vannak, akik közös élményekre (például csapatépítő tréningre, közös ebédre-vacsorára) vágynak, mert ezek hatására erősödik meg bennük a munkahelyük iránti kötődésük.

  1. Segítő kéz

Egyes embereknek az esik igazán jól, ha a munkatársaik felismerik, ha egy feladattal egyedül maradnak, vagy nehezen birkóznak meg, és ilyenkor megkérdezik tőlük, hogy „Miben segíthetek?”. Fontos számukra, hogy ez ne csak egy elhamarkodott felajánlkozás legyen, hanem valódi segítségadás: akiknek ez az elismerésnyelvük, nagyon rossz néven veszik, ha végül otthagyják őket a pácban.

  1. Figyelmes ajándék

Akadnak, akiknek jólesik, ha a főnökük nem csupán szóban ismeri el a munkájukat, hanem például egy-egy ajándékutalvánnyal, szabadnappal, valamilyen figyelmességgel is meglepi őket – ha olyasmit ajándékoz nekik, amiről tudja, hogy valóban örömöt szerez nekik.

  1. Elismerő érintés

Bár egy munkahelyen sokszor úgy érezzük, hogy nincs helye a testi kontaktusnak, vannak olyan helyzetek, amikor mégis helyénvaló az alkalmazásuk: akiknek ez az elsődleges elismerésnyelvük, azoknak jólesik, ha például dicséret közben megérintik a vállukat, ha egy közösen átélt siker után belecsapnak a tenyerükbe, vagy ha valami nagy bánatuk van, akkor megölelik őket.

 

(A kötet a Harmat Kiadó gondozásban jelent meg. Ára: 2500 Ft.)

2013/2

A szerzőről


Lapozzon bele a legfrissebb lapszámunkba!

Nincs hozzászólás

Hozzászólást írok

Hozzászólás szövege
Írd be a neved
E-mail címed

Story Oldal