Barion Pixel
bezár

Olvassunk együtt! – Közös örömök a családban

A könyvtár szülőknek szóló polca előtt állva egyre több olyan címet látok, melyből a digitális hívószó integet felém – s kezd elhatalmasodni rajtam az érzés, hogy valami olyasmit kergetek, amiről már a szakirodalom sem akar beszélni. Aztán Csukás Istvántól hallom viszont az Einsteinnek tulajdonított mondást: „Ha azt akarod, hogy intelligens gyereked legyen, olvass neki mesét. Ha még intelligensebb gyereket akarsz, olvass neki még több mesét.” S úgy döntök, hogy mégiscsak megírom ezt a cikket.

Ragaszkodva az eltűnő könyvekhez

Évtizedek óta temetik az olvasást kisebb-nagyobb hévvel, de főleg a klasszikus formát: betűk papíron, összetűzve-fűzve – tehát a könyvek és újságok alkonyát hirdeti az elmúlt harminc év digitális robbanása. Az olvasás- és agykutatók, pszichológusok és szociológusok ellenben egy másik tábort képeznek, oly sok mindennel hozva összefüggésbe a felnövekvő nemzedék szempontjából a mesélés, a szülővel ebben a formában töltött idő fontosságát, hogy a gyerekeim jövőjét szemernyit sem szeretném kockáztatni: mesélünk, olvasunk, lapozunk szakadatlanul.

Ne zavarj, fiam, a mintakövetés szempontjából nagyon fontos, hogy olvasni láss!

Mielőtt valóban kimondanám ezt a mondatot, elszégyellve magam leteszem a könyvet, hiszen a mintakövetésnél sokkal fontosabb, hogy a tűzoltókról, a föld alatti életről, erdőkről és egyáltalán bármiről olvassunk a fiammal, ami számára érdekes, s amivel előhozakodik. Az ő élete most épül azokból a kövekből, amelyeket a családban teszünk egymásra: olvasott szavakból, hallott történetekből, amelyekből megtudhatja, érdemes-e elindulni felfedezni a világot; mit kell tenni, ha nehézségekkel szembesül; hogyan kell segítséget kérni és elfogadni.

Ahogy és amit mesélünk, az építi fel a világot gyermekünk számára. „Az ember azért olvas, hogy kérdezzen” írja Franz Kafka cseh író, akit gyermekként úgy talált el egy tanára rosszul irányzott mondata, hogy egész életében azzal az érzéssel olvasott, hogy tapasztalata és tudása a szöveg megértéséhez nem elegendő.

Te válogass!
A szülő kiváltsága a kamaszkor küszöbéig a válogatás. Ahogy törekszünk rá, hogy a családunk asztalára egészséges alapanyagokból készült tápláló és finom ételeket tegyünk, ugyanolyan fontos, hogy a gyermekünk ne kapjon szellemi bóvlit. Az együtt olvasott könyv, újság vagy akár képregény is észrevétlenül magyarázza a világot, az emberekhez való viszonyulásunkat, a próbatételeket, a velük való szembenézés lehetőségeit, a hitet a mi szemüvegünkön keresztül. James Hillman pszichológus szerint ezek az első olvasások olyan tevékenységek, „amelyekben és amelyek által élhetünk”, vagyis „az a mód, ahogy a lélek megtalálja magát az életben”. Nemcsak a meghitt minőségi időt adja a közös olvasás, hanem annak a lehetőségét is, hogy a világot magyarázzuk a gyermekünknek, így ültetve el benne azt a stabil értékrendet, amelyhez a későbbiek során visszanyúlhat.

Címkék: ,

A szerzőről


Lapozzon bele a legfrissebb lapszámunkba!

Story Oldal