bezár

Boldogság – receptre


A közösségi oldalakon egyre több olyan motivációs trénert látok, akik színes fotókra írt üres frázisokkal – „az élet szép” és ehhez hasonló bölcsességekkel – bombázzák követőiket. Ezt aztán annyian megosztják, hogy már elgondolkodtat: tényleg ettől lesz szebb, boldogabb egy csomó másik ember napja? Vajon mitől függ az igazi boldogság?

Azokon a „meséken” nőttem fel, amelyeket a nagyszüleim mondtak az ő gyerekkorukról. Hatéves kislányként elképzeltem nagymamámat ennyi idősen, amint egy hétig egyedül maradt kétéves kisöccsével, még főznie is kellett magukra – az édesanyja vidékre ment élelemért, egy vonat lépcsőjén kuporogva. Ha nyaranta csiklandozta a mezítlábam a fű, a nagypapám mesélte, hogyan mentek hajnalban, cipő nélkül a szőlőbe kacsolni késő estig. Én lovagolni jártam gyerekként, ő a családi lovukat ganajozta, abrakolta az egész napos munka előtt és után. Nekem gyerekszobám volt, nekik időnként vackuk az óvóhelyen. Engem szerető család vett körül, nagymamám apukát várta haza a frontról, nagypapám pedig gyászolta édesanyját, akit egy manapság már rutinműtét vett el tőle. Másik nagymamám egy bányában töltötte a fiatalkorát a nővérével együtt, és csak azért imádkoztak – hallva, látva az orosz katonák rémtetteit –, hogy tisztán érkezhessenek haza. (Megadatott nekik.) Leendő férje politikai fogolyként töltötte fiatal éveit, a börtönben sakkozni és németül tanult a katonáktól. Mire szabadultak, és találkozhattak, bőven túl voltak legszebb éveiken, csoda, hogy négy gyermeket vállaltak mégis: ha a negyedikre nemet mondtak volna, én sem lennék. 

Boldogok lettek volna…? Hiszen nehezített pályán indultak a boldogságért. Azt hiszem, hogy mégis azok voltak.

Ma annyi probléma vesz körül minket, annyi hír utolér, annyi minden aggaszt… – nem felejtünk el közben örülni annak, ami körbevesz? 

Ha a megmaradt Srí Lanka-i keresztényekre gondolok, semmivel sem lehet könnyebb életük, mint a nagyszüleinknek, szüleinknek. És még hány és hány országban üldöznek embereket csak azért, mert mást hisznek, mást követnek…! Lehetnek közben boldogok?

Miközben naponta bombáznak minket a „boldogmondások”, horoszkópok és a követendő influenszerek, hajlamosak vagyunk egy pillanatra elhinni, hogy attól a jó tanácstól, arcszérumtól vagy tűsarkútól függ a boldogságunk. Pedig kétezer évvel ezelőtt megírták már a receptjét. Nyolc hozzávalója van… Ha ezt követjük, garantáltan boldogok leszünk – függetlenül attól, hogy épp „szép”-e az élet, vagy sem.

A szerzőről


Lapozzon bele a legfrissebb lapszámunkba!

Story Oldal