Barion Pixel
bezár

„Aludj el, kisember!”

Eleget pihennek-e gyermekeink?

Bizonyára mindannyian jártunk már úgy, hogy valami oknál fogva nem tudtunk időben elaludni, vagy korábban kellett kelnünk a megszokottnál, és másnap emiatt szinte használhatatlanok voltunk. Kávé, zöld tea ide vagy oda, semmi sem segít ilyenkor, az ember csak túl akar lenni ezeken a napokon, hogy aztán végre jól kialudhassa magát. Nos, hozzávetőleg ugyanezt érezheti az a kisgyermek is, aki nem alszik tíz órát naponta.

Az idevonatkozó vizsgálatok szerint ugyanis az ovisoknak legalább ennyi pihenésre van szükségük ahhoz, hogy a szervezetük megfelelően regenerálódjon. Az ennél kevesebb alvásidő bizonyítottan káros hatással van az intenzív fejlődésben lévő emberpalántára.

Bár ezek a számok sokak számára ismertek, a környezetünkben mégis gyakran találkozhatunk olyan családokkal, ahol még éjjel tíz-tizenegy órakor is ébren vannak a kicsik – úgy, hogy sokan közülük napközben sem alszanak. A szülők általában azzal indokolják a késői lefekvést, hogy a gyerek láthatóan nem fáradt, este van leginkább elemében, „pörög, mint akit felhúztak”. A másik magyarázat többnyire az, hogy képtelenség a gyereket ágyba parancsolni, ezért a szülő egy idő után feladja a küzdelmet. Pedig nem lenne szabad…

Az alváshiány következményei

A közelmúltban a világ több pontján végeztek vizsgálatokat a gyermekkori alvásmegvonás lehetséges következményeiről. A kutatások eredményeiből valószínűsíthető, hogy ha a gyermekek keveset alszanak, növekszik az esélye a figyelemzavaros, illetve hiperaktív tünetek kialakulásának. Ilyen nehézségekkel küzdő gyerekeket célzottan is vizsgáltak, és megállapították, hogy igen magas arányban fordulnak elő alvásproblémák közöttük.

Harvardi kutatók kimutatták, hogy azok, akik életük első két évében napi tizenkét óránál kevesebbet aludtak, hároméves korukra kétszer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak. Az alvásmegvonás ugyanis megváltoztatja egyes hormonok szintjét, s ezáltal éhséget vált ki. Egy másik tanulmány szerint pedig azok, akik kevesebbet aludtak gyerekként, felnőve gyakrabban küzdöttek szorongással, depresszióval, illetve agresszív tünetekkel.

Ezekről a tudományos eredményekről számos fórumon hírt adtak, részben azért is, hogy felhívják a szülők figyelmét a megfelelő mennyiségű alvás kiemelkedő fontosságára. Azonban sokan képtelenek változtatni az életmódjukon, annak ellenére, hogy a saját bőrükön is tapasztalják a hátulütőit.

Irány az ágy!

A mai felfokozott tempójú, ingerdús világban jellemző, hogy sajnáljuk az időt a pihenésre. Ma már nem trendi otthon ülni, muszáj állandóan programokat csinálni magunknak és a gyerekeinknek is. Hiába van kert vagy játszótér a közelben, az nem elég. Sokan már egészen kicsi kortól különböző különórákra vonszolják a gyerekeket, amelyek többnyire estébe nyúlóan fejeződnek be, akár hetente többször is. Ezenfelül persze még „muszáj” menni vásárolni is, no meg meglehetős gyakorisággal játszóházba, szomszédokhoz járni, hogy csak a legjellemzőbbeket említsük. Ráadásul amint a gyerekszobába is bekerül a tévé, a számítógép vagy a videojáték, még nehezebb ágyba parancsolni a kicsiket. Így aztán nem csoda, hogy estére már annyira kipurcannak, hogy a saját fáradtságukat leküzdendő egyre aktívabbá, sőt hiperaktívvá kezdenek válni, és képtelenek lesznek időben elaludni. Hiszen azt a rengeteg ingert, amely a nap folyamán érte őket, fel is kell dolgozniuk, de ez nem megy könnyen. (Gondoljunk csak arra, hogy egy eseménydús nap után mi is milyen nehezen tudunk elaludni, mert a fejünkben folyamatosan újra meg újra végigpörgetjük a főbb történéseket.)

Az óvodáskor végéig nagy szükségük van a gyerekeknek a napközbeni pihenésre is, ennek hiányában szintén jelentkezhetnek a fáradtságból adódó tünetek. Ilyenkor a kisgyermek a délutáni órákban már apróságok miatt is könnyen kibillen az egyensúlyából. Kimerülten nehéz türelmesnek lenni, fékezni az indulatokat, és a feszültségek könnyen átfordulhatnak dacos ellenkezésbe vagy akár agresszióba is.

Az óvodákban általában megteremtik a délutáni alvás lehetőségét, a szabadnapokon pedig akár együtt is sziesztázhat a család. Jó, ha a gyerekeinknek a saját példánkon keresztül is azt közvetítjük, hogy a pihenés nem elvesztegetett idő, hanem fontos része a napnak, amelyre feltétlenül szükségünk van.

A cikk a Family magazin 2011/3. lapszámában jelent meg.

A szerzőről


Lapozzon bele a legfrissebb lapszámunkba!

Story Oldal