Sokan úgy tudják, hogy a latin eredetű advent szó várakozást jelent, és ezért ez a négy hét a várakozás időszaka. De ennek a kifejezésnek magyarul az eljövetel vagy az érkezés a helyes megfelelője. Az advent tehát arról üzen, hogy Valaki érkezik hozzánk. Nem majd, nem egyszer, hanem most. Mégis sokan vannak úgy ebben az időszakban, hogy valamiért elmulasztják a vele való nagy találkozást.
Amikor a vendég megérkezik, vannak, akik még nincsenek készen a fogadására. Megcsúsztak a teendőkkel. A vendég belép az ajtón, de a házigazda még éppen az égőt cseréli, az ebédlőasztal sincs kinyitva, a háziasszony pedig még csak keresi a sütemény hozzávalóit, és otthonkában kerülgeti az érkezőt. Milyen kellemetlen, milyen frusztráló élmény is ez!
Persze még kínosabb, ha ez a vendég magas rangú, és teljesen váratlanul érkezik. Képzeljük el! Begördül a szirénázó autókonvoj a kapu elé, ott az egész kíséret, a sajtó felsorakozott, hogy dokumentálja a jeles eseményt, a limuzin ajtaja nyílik, az érkező becsenget, a házigazda pedig vakuk és kamerák kereszttüzében álmos arccal, kócos fejjel, fürdőköpenybe öltözve nyit nagy sokára ajtót, miközben családtagjai is hasonlóan, neglizsében jelennek meg a nyíló ablakban, és az egyikük kiszól: „Mi van már? Ki az?” Milyen könnyen le lehet így késni a nagy találkozásról! Azok járnak így, akik számára az adventi időszak semmit nem jelent.
Nagy veszély lehet az is, ha a valódi tartalom helyett túlságosan is a csomagolásra kerül a hangsúly. Ha a vendéglátás körülményeit helyezik a középpontba, mert úgy vélik, hogy az ebbe fektetett energián áll vagy bukik minden. Pedig ilyenkor könnyen elsikkad a lényeg, és bizony így is el lehet szalasztani a találkozás lehetőségét. Talán minden elkészül időre, meglesz a hatfogásos menü desszerttel a végén, a lakás ragyog, a fa a helyén, a díszítés éppen olyan, ahogy előre elképzelték, talán tökéletesek lesznek az ünneplőben készült szelfik is, csak éppen már az Érkezőre nem marad elegendő energia és figyelem, ő az, aki a nagy ünneplésben már fel sem tűnik, s így lemaradnak a vele való találkozásról.
Adventus Domini – magyarul az Úr érkezése. A világteremtő Úr érkezik, aki minden létezés forrása, aki van, aki volt, és aki eljövendő, a Mindenható. Ezt jelzi az adventi koszorún fellobbanó gyertyák fénye. Ahogy azok egyszeriben világosságot teremtenek, úgy teremt világosságot az is, aki érkezik. Jön, ahogyan már ígérte, ahogyan a prófétái megjövendölték. Nem egyszerűen kínos lekésni az érkezéséről vagy lemaradni a vele való találkozásról, hanem az életünk múlik rajta – sőt még annál is több. Mert örök élet–halál kérdése, hogy találkozunk–e azzal, aki érkezik. Ezt jó a szemünk előtt tartani, ha felgyulladnak a gyertyák így advent idején.
A cikk a Family magazin 2018/4. lapszámában jelent meg.
