Családban

Hogyan legyél ünnepi house manager? – Készülődés stresszmentesen

Posted by Ekkor: 2017. december 16. Itt: Családban, Kiemelt, Kitekintő | 0 hozzászólás

Hogyan legyél ünnepi house manager? – Készülődés stresszmentesen

  Jókat nevettünk, amikor a 90-es évek végén megjelent hazánkban a „menedzserőrület”. Hamarosan majd mindenki titulusában ott díszelgett a hangzatos szócska, úton-útfélen ment az élcelődés, hogy innentől már a portás is „door manager”, az otthon serénykedő háziasszony pedig „house manager” lesz. Ám ha belegondolunk, ez utóbbi esetben végül is van alapja a viccnek. Egy család életének működtetése valóban sok tekintetben hasonló egy vállalatéhoz – a pénzügyi, stratégiai tervezés, üzemeltetés, humánerőforrás-kérdések, logisztika, a rendezvényszervezés tudománya mind-mind jelen vannak, csak...

Olvass tovább

Karácsonyi gyermekáldás

Posted by Ekkor: 2017. december 15. Itt: Családban, Gyerekszoba, Kiemelt | 0 hozzászólás

Karácsonyi gyermekáldás

A harmadik gyermekünk érkezését karácsonyra ígérte az orvosom. A kis jövevény vígan növekedett, ficánkolt a pocakomban, mígnem a hetedik hónapban a doktor úr szokatlanul komolyan rám nézett. „Most be kellene fektetnem két hónapra, de tudom, hogy otthon két pici várja. Nem teszem, de vegye nagyon komolyan. Feküdjön, amennyit csak lehet! Legalább egy hónapot még ki kellene bírni…” Mosolyogtam, bólogattam, magamban pedig csak kérdőjelekben úsztam: megoldani, elhelyezni, feküdni? Én, feküdni? És a bevásárlás, ebéd, vacsora, mosás, mosogatás? Na nem, nem megy! A maximum, amit tenni tudtam, hogy...

Olvass tovább

Az önbizalom „tükörből” épül

Posted by Ekkor: 2017. november 20. Itt: Családban, Gyerekszoba, Kiemelt | 0 hozzászólás

Az önbizalom „tükörből” épül

Érdekes kettősséget tapasztalhatunk. Alapvetően negatív légkörben élünk: mindenki mindenkit leszólhat, akár meg is alázhat – a tehetségkutató műsorokat nézve például százezrek csámcsoghatnak azon, hogy a zsűri milyen szenvtelenül söpri le a szép reményeket dédelgető versenyzőket a színpadról –, ráadásul manapság csak az számít igazán elismerésre méltónak, ami sikeres, eredményes. Ugyanakkor a csapból is az folyik, hogy ha elegendő önbizalmunk van, bármit elérhetünk. „A siker benned van! Érd el, amiről álmodni sem mertél! Rendezd magad az életed!” Hogy is van ez? Ilyen egyszerű lenne? Csak...

Olvass tovább

Ismeretlen gyász

Posted by Ekkor: 2017. október 31. Itt: Családban, Gyerekszoba, Kiemelt, Mélybenéző | 0 hozzászólás

Ismeretlen gyász

Régóta tervezgettük, kinek hogyan mondjuk el a jó hírt, hogy fél év várakozás után második gyermekünk is nagytestvér lesz, november elejére kistestvért várunk. Húsvétkor telt le a kritikus tizenkét hét, és úgy gondoltuk, akkor fogjuk beavatni elsőként a nagyszülőket, nagynéniket, nagybácsikat, akikkel találkozunk az ünnepen. Nagyobbik gyermekünk le is rajzolta a családunkat az új családtaggal együtt: a pocakomba rajzolt egy kis karikát, ő volt a baba. Nekik, a fiainknak is csak előző nap árultuk el a titkot, de őrizték is ügyesen, amíg el nem árulhatták. Az ötévesünk megörült a hírre, hogy...

Olvass tovább

Iskola – szorongás nélkül

Posted by Ekkor: 2017. október 13. Itt: Családban, Gyerekszoba, Kiemelt | 0 hozzászólás

Iskola – szorongás nélkül

„Holnap felmérőt írunk matekból” – mondja a harmadikos fiam. „Már megint?” – gondolom magamban, de hangosan nem mondom ki, nehogy csorba essen a tanító néni tekintélyén. Vajon mi célt szolgál ez az állandó számonkérés? – tűnődöm rajta, és közben már szinte reflexszerűen érzem a gyomromban a feszültséget. Még szerencse, hogy a nagyfiamat nem viselik meg különösebben a dolgozatok, de vajon minden gyerek így van ezzel? Az iskolai szorongás jelenlétét, mértékét tekintve nagy egyéni különbségekkel találkozunk. Van olyan gyerek, aki akkor érzi magát elemében, ha szerepelhet, így neki nem okoz...

Olvass tovább

Lehet-e bukott gyerekből sikeres felnőtt?  

Posted by Ekkor: 2017. október 3. Itt: Családban, Gyerekszoba, Kiemelt | 0 hozzászólás

Lehet-e bukott gyerekből sikeres felnőtt?   

A kamaszkor időnként rettenetesen kilátástalannak tűnik. Azért mesélem el a történetünket, hogy bátorítsam azokat a szülőtársakat, akik hasonló gondokkal küszködnek.  Peti fiam általános iskolai és gimnáziumi évei – finoman szólva – igen eseménydúsan teltek. Mintha valójában azt akarta volna megtudni, hogy meddig bírják a tanárok. Eleinte csak az állandó beírások adtak okot a csúcstalálkozókra („fáradjon be a kedves anyuka”, mert hógolyót dobált az udvarról a terembe, focizott az öltözőben, és társai), később viszont az osztály bohóca címért küzdött meg sikerrel, amit tanárai csekély...

Olvass tovább