Barion Pixel
bezár

Az elfelejtett név

Nyár volt, bizonyítványosztás után. Már én sem oda jártam, ő sem tanított ott, ...

Táborozunk

A kialvatlanságtól kábán, tétován ácsorgok a zsibongó tömegben. Rózsaszín bő...

Mazsola és az oroszlánok

Négy pár papucs, három locsolókanna, egy felfújhatós medence (foltozás után újra...

Míg anyu öltözik…

Avagy az elveszett idő nyomában Azt hiszem, mindenki átélt már valami hasonló sz...

Mennyei tantárgyak

Tudásalapú társadalomban élünk – halljuk nap mint nap, és gyűjtjük is az inform...

Bakancslista a nyárra

Június elején még végtelenül hosszúnak tűnik a nyár, szeptember elsején mégis ...

Kincset érünk

Lelkigondozói munkám során számtalan olyan emberrel találkoztam, akik Istennel járt...

Tanév végi tűnődések

„Még meddig mehetünk oviba?” – egy ideje így kezdődnek a reggeleink. Amit az is...

Csodaszerek – karnyújtásnyira

Ha még sosem gyújtott rá, vagy legalábbis nem szokott pöfékelni, és a passzív...

Fő a bizalom!

És ha egyszer meginog? Amikor két ember összeköti az életét, lényegében belehe...